A kényszeres evésről

Az éhségérzet a kényszeres evő számára

A fogyókúrázók többsége már rengeteg módszert kipróbált. Ezek általában kívülről jövő megoldások, tehát a táplálékbevitel korlátozásán alapulnak, valamint azon, hogy bizonyos ételek tilosak.

• A kényszeres evők számára a külső megoldásokkal elért súlycsökkenés azonban ritkán marad végleges, tehát a kúra egyfajta tüneti kezelés.
• A kényszeres evő nem az éhségjelzése alapján eszik. A kényszeres evés szenvedélybetegség éppúgy, mint a dohányzás. Számukra az étel olyan, mint a kábítószer. Éppen ezért csak a szenvedélybetegség megszűnésével lehet elérni a végleges fogyást.
• A kényszeres evők szinte soha nem éreznek éhséget, inkább megkívánják az ételt. Általában tilos és megengedett, hizlaló és nem hizlaló kategóriákra osztják a táplálékot. Így vagy koplalnak, mert tilos, vagy habzsol, mert már úgyis mindegy, elkezdem hétfőn a fogyókúrát... Ezek a fogyókúrák pedig érzelmi kényszerzubbonyok. Ha tiltott ételt vesznek magukhoz, bűntudat és önutálat érzése tör rájuk. Ha nem esznek, úgy érzik, most jók, a szó szoros értelmében.

A kövér embert mohónak tűnteti fel a köztudat, így a koplalás rövid időre felmenti őket a felelősség alól.
A másik nagy probléma, hogy mivel bűntudattal esznek, az élvezet minimális. Számukra az ételnek más jelentése van, mint biológiai funkció. Habzsoláskor le kell győzniük, hogy ne legyen többé veszélyes.

• Próbálj ébredés után egy-két órát nem enni addig, míg valamilyen éhségérzet nem jelentkezik! Figyeld meg, milyen érzés! Figyeld meg azokat az evési szokásokat, melyek az évek során kialakultak! Az étellel és az evéssel való elfoglaltság ugyanis olyan érzelmekről, gondolatokról tereli el a kényszeres evő figyelmét, amelyeket túl veszélyesnek, vagy fájdalmasnak tart. A felismerés is örömet okozhat, ha tudjuk, melyik az a helyzet, mikor jön az evésroham. Ha ezeket a helyzeteket kiküszöböljük, más megoldást keresünk, mint az evés, már akkor is lejjebb kúszik a mérleg nyelve!
• Tehát az első és legfontosabb feladat, a torz éhségjelzések kézbentartása. Ezek a torz szignálok több féle módon alakulhatnak ki. Gyermekkorban, ha az édesanya a baba minden szükségletére étellel válaszol, ez elősegítheti a későbbiekben azt, hogy az étel a vigasztalás szerepét veszi fel.
• Ebben az esetben igyekezz felismerni az éhségjelzést. Próbálj meg különbséget tenni a fizikai, illetve a pszichikai éhség között. Ha a fizikai éhségérzet alapján eszünk és mindig azt, amit az éhségünk diktál (akár csokit, lángost, kolbászt, vagy sajtot), már jobban fogjuk magunkat érezni.

Jótanácsok:

• Hagyd abba az önmagad feletti ítélkezést!
• Azt edd, amit megkívánsz, de csak az éhségérzet eljövetelekor!
• Hagyj ott egy két falatot a tányéron! Így bizonyítod, hogy uralkodsz az ételen, és nem az étel feletted!
• Töltsd meg a hűtőt kedvenc ételekkel, olyan sokat vegyél, hogy elképzelhetetlen legyen mind elfogyasztani! Ha körül vagy véve ezekkel az ételekkel és nem eszed meg mindet, egyre magabiztosabb leszel az evés terén!
• Az elsődleges cél ne a fogyás legyen, hanem az, hogy leszokj a kényszeres evésről! Ezután BIZTOSAN bekövetkezik a fogyás!
• Mellőzd a mérleg használatát! Ne legyen egy műszer külső ítélőbírád! Ha megismerted a tested, észlelni fogod a változást mérleg nélkül is.
• Leld örömöd az evésben! Lassan, élvezettel fogyaszd el kedvenc ételed!

forrás: femina. hu